Miután learatják a gazdag táplálékforrásnak számító mezőgazdasági földeket, a vadak visszatérnek az erdőkbe, leginkább a kora reggeli és esti időszakban mozognak a legaktívabban. Ehhez hozzájön, hogy most következik a párzási időszak, amikor sokkal vakmerőbben mozognak a vadak, akár a veszélyekkel nem törődve szaladnak az útra. Ilyenkor jó eséllyel csak saját magára számíthat a sofőr a vadbaleset elkerülésénél, a modern vészféksegédeket nem tanították meg a számos formában és méretben létező vadak felismerésére, az aktív rendszerek reakciója ilyenkor lassabb. A helyes reakció a padlófék mellett a fényszóró lekapcsolása és a dudálás.
Fotó: ADAC
Csak a gyorsforgalmi utakon a fenntartó felelőssége a vadbaleset, egyébként az autósnak kell állnia a számlát
Az autósok csak a gyorsforgalmi utakon vannak védve vadbaleset esetén, ezeket úgy kell üzemeltetni, hogy ne kerüljenek vadak az úttestre. Az aktuális jogszabályok szerint a területileg illetékes vadásztársaság már nem csak akkor mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha kitáblázza a vadveszélyt. Most már az autóson a bizonyítási jog, miszerint a baleset előtt űzték, lőtték vagy hajtották a vadat, ellenkező esetben jó eséllyel még a vadásztársaság fog kártérítési igénnyel fellépni. A kockázat mérséklésére érdemes erdős területen mindig, egyébként pedig szürkülettől lassabban vezetni.
Amíg 100 km/órás sebességnél nagyjából 80 méter a féktávolság (az észlelés+fékezés), addig 80 km/órás tempónál ez már csak 55 méter, 60 km/óránál 35 méter. Ha nem is sikerül elkerülni az ütközést, az alacsonyabb tempó csökkenti a baleset intenzitását.
Vadgázolás esetén a 112-es segélyhívót kell hívni, nem szabad elvinni az elhullott vadat, mert az a vadásztársaság tulajdonát képezi.